SZÉP ÁLMOKAT!

André Chénier
Alszom, s szívem virraszt,

Alszom s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S mellém varázsol egy aranyló szárnyú álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg
érintem bőrödet, feszes lesz és remeg.
S egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott, rossz ébredés a vége;
magamban fekszem itt, felgyúlva azt hívém,
szép szádat csókolom s párnát csókoltam én;
és álmomban karom ölelni vágyva tested,
a párna pelyheit ölelte csak helyetted.

Gyóni Géza

Álmok

Ha a robotban kimerülve

Párnámra hajtom bus fejem,

Lelkemre mintha galamb ülne,

Te édes képed megjelen.

A fényes álmok a tiéid

Azokat mind neked adom -

Álmodja bár a lelkem végig

Selyempárnán vagy kőpadon.

És álmodom selyemhajaddal,

Karod szeliden átölel...

De virrad. Ujra itt a hajnal.

Varázsos kép, búcsúzni kell!

Elűzlek, mint a nap az égről

A fényes hajnalcsillagot -

Habár a fájdalom terhétől

Napestig összeroskadok. 

Sebők Árpád

Egy csendes álmot küldök feléd,
Színeset, tarkát melyben megtalálsz.
Leszek álmaidban szivárvány és
Átsétálsz a tarka csillogás alatt,
Leszek álmaidban, csillagfény
Beragyogok lelked ablakán.
Leszek neked kisvirág,
Melyet féltőn ápolsz egy éjszakán.
Leszek neked kismadár, kit
Féltve őrzöl, kezed közé zársz.
Leszek neked tisztavizű forrás
Melyből kortyolgatva, szomjad oltod.
Leszek én még szellő, mely
Suhanón csókot hint homlokodra..
Leszek én még világító telihold,
Mely ragyogó fényével simogat,
S őrzi, vággyal teli álmodat.

Hajas György

Altató

A kertben lassan elhal a madárdal,
Csak néhány vad éji hegedűs zenél
Itt-ott fortissimó szerelmi dalt nekünk,
Miközben álomölelésem tart karomban
Téged.

Álmodd álmomat és képzeld tengerízű
Öledbe csókom, és érezd szerelmem
Teljességét, tárulj ki és felejtsd szemérmed!
Szédült egekbe repítsen vágyunk
Varázsa!

Hagyd, hogy édes fáradtságod
Elöntsön, ne öltsd magadra újra
Szemérmed köntösét, engedj lelkedbe
Engem mindörökre

Szuhanics Albert Naplemente


Az ég halk zsoltárt énekel,
mély altató zenét.
A nap oly vörös, álmatag,
már lehajtja fejét.

Fénye vígan táncra kél,
még áthidal felénk.
Tüzes híd remegve hív,
s már rajta lépkedénk.

Gondolatban átmegyünk,
fényhídján a napnak.
S véle együtt nyugszunk le
mélyén hűs haboknak.

Álmodván, az ő álmait,
milyen lesz holnapunk?
Kihunyó fénye vánkosán
nagy álmodók vagyunk.

Sötét a táj, sötét az ég,
ragyog a holdsugár.
Ezüstös fénye megtalál,
s az arcunkon szitál.

Lebben a szél, fodroz a víz,
vadvirág illatozz!
Aludj, pihenj fáradt napunk,
szép álmot harmatozz!

Álmodj fényes szelekről te,
álmodj kék eget!
Kék egeden játszadozó
fehér felleget.

Álmodj dolgos emberekről,
kalászok kazalban.
S a te fényed ott ragyogjon
az arató dalban!

A sugarad mindent éltet,
növényt, s állatot.
És a világ boldogsága
ha álmod álmodod.

Thalis Silvenier - Neked adom lelkem

Csendes az éj, az égen ezer csillag.
A Hold égi útján felfelé ballag.
Telt arca fentről a Földre mosolyog,
Benéz az ablakon, szeme ránk ragyog.
Hűvös az éj, gyere bújj ide mellém!
Én vigyázom álmod ezen az estén.
Csendes már minden, a nappal véget ért,
Helyét az estnek adta, aludni tért.
Bújj ide hozzám és hunyd le a szemed.
Felejts el mindent, én fogom a kezed.
S ha hallod majd a csengettyűk dallamát,
Feltárom előtted lelkem kapuját.
Valahol messze, egy manó útra kel,
S az Éj-Tündér most csak nekünk énekel.
Hallgasd csak Kedves, milyen szép ez a hang,
Hallod már Te is, hogy cseng a kisharang?
Hát hunyd le szemed és Te is láthatod
Az előttünk nyíló mesés világot,
Ahol ezer csoda és varázslat vár,
Szoríts magadhoz, gyere, induljunk már.
Nézd csak, ez az a hely, ahol minden más.
Itt nincs Rossz, nincs Harag, semmi rohanás.
Ez egy sziget, a Vágyak Birodalma:
Lelkemnek mélye, az álmok világa.
Ez az a hely, amit magamban hordok.
Ha Rád gondolok, mindig itt vagyok,
Együtt Veled; mert Rólad szól az álmom.
Náladnál fontosabb nincs e világon!
Senki más nem látja, nem ismerheti,

Barnaky Miklós: Távolság

Ha néha, éjjelente meg-megállsz,
s felnézel a csillagokra
onnan várva vigaszt és reményt,
gondolj arra, hogy talán ebben a percben
kint állok valahol én is az égbolt árnyékában,
s a csillagokat nézem. Ugyanazokat a csillagokat.

S ha egyszerre nézzük őket, lassan mintha
egymás mellett állnánk; kinyújtom karom,
s a végtelenségen át szorítalak magamhoz,
hogy tudjam: enyém vagy.

Komáromi János Álmok



az álmok ébren elkísérnek
nappal is utolérnek
és finom rezdüléssel rád talál
amiről azt hitted nincsen
úgy érzed csak rád vár
miért élnél bilincsben


mint gyönyörű keret,
úgy fog körbe a képzelet
és minden tettünk, amit szeretetünk diktál
megdicsőül a szenvedély tisztító tüzében
és lelkünk az égbe száll
egyetlen őszinte ölelésben


légből nőtt karok ölelnek
rád nevetnek távoli szép szemek
egy mosoly jelenti ...az életet

A Hold ragyogjon az égen, gyönyörű fényt adva ezzel az éjnek.

Tücskök zaja hallatszik az éjben, víz csobogása zuhan a mélybe. Varázslatos csillag csillog az égen...   

Szabolcsi Zsóka

Csak álom ,semmi más


Egy puszta gondolat
Egy árnyék, egy mozdulat
Néma suhanás
Csak álom, semmi más

Egy lágy érintés
Egy széllel szálló nevetés
Csendes suhogás
Csak álom, semmi más

Thándor Márk

Est


Oly jó az esti órák fénye,
a csillagos égre nézve.
S oly jó a fáradtságnak leple,
mely óvva lep be.

S oly szép a hold iramló árnya,
mely telten sugárzik az éjhomályba,
s a vidáman éneklő lég,
mit oly régóta vártam én.

Köszönt engem az ágy, s a párna,
nyugovóra kéne térni mára,
s ha szemem pillái egymáshoz érnek,
hálaszót éneklek én az éjnek,

megfordulok, s álmodom,
egy másvilágba távozom,
s ha majd helyet cserél a hold, s a nap,
meglátod vidám lesz a holnap.